Épület kora, stílusa, rövid története, városon belüli elhelyezkedése:

A pápai Városi Bíróság épülete - hasonlóan a Veszprém Megyei Bíróság épületéhez - a közigazgatás és a törvénykezés különválasztása előtti időben keletkezett.

A török háborúk korában a megyegyűléseket gyakrabban tartották Veszprém megye nyugati részén, többször a jól védett Pápán. Ez a hagyomány valamint Pápa város önállósulási törekvései Veszprémtől vezettek oda, hogy Pápán a 19. század első felében - amikor Veszprémben már állt a vármegye háza - újabb megyeházat létesítettek. A Pauly Mihály tervei alapján 1824-re elkészült épület a közgyűlések mellett törvényszéki ülések tartására is alkalmas volt és 1862-ben börtön szárnnyal is bővült. A két székház egy ideig bizonyos párhuzamossággal működött, 1871-ben a pápai Királyi Járásbíróság vette át a pápai "Megyeházát". 1888-ban - valószínűleg szándékos gyújtogatás hatására - leégett, de hamarosan helyreállították. 1995-1997 között Kőnig Tamás, Wágner Péter és Pásztor József tervei alapján az épület homlokzat felújítására is kiterjedő rekonstrukciójára került sor.

A helyreállított egyemeletes, 3+1+K+1+3 tengelyű, klasszicista főhomlokzatával a pápai Fő utca kiemelkedő városképi eleme. Építészeti különlegesség a hátsó, utcai kétemeletes szárny, ahol a jellegzetes börtöncella ablakok a második emeleten játszanak városképi szerepet.

A hasznos - bírósági - alapterület 1555 négyzetméter. Négy tárgyalóterme és öt bírói szobája van. A bíróság rendelkezik vendégszobával.